Raktármerülések a főépületben
Tematikus raktárlátogatások a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjában vagy múzeumi főépületben található raktárakban.
Tematikus raktárlátogatások a Néprajzi Múzeum Gyűjteményi Központjában vagy múzeumi főépületben található raktárakban.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. november 27. csütörtök, 16:30
TEMATIKA:
2025.11.18. 11:00-12:00
Helyszín: Néprajzi Múzeum Főépület, találkozási pont: Damjanich u. felőli aula
Korai zenei gyűjtések és hangtechnikák a Hangtárban
A népzenei gyűjtemény hangarchívumában egy bő évszázad alatt több tízezernyi dallamadatot tartalmazó analóg gépi hangfelvétel halmozódott fel. Ezeken kívül a hangarchívumunk nagy számban tartalmaz szöveges folklórműfajokat (népmese, monda, hiedelem, népi ima stb.), népi emlékanyagot, oral history felvételeket és életpálya-interjúkat neves néprajztudósokkal.
A 19. század végéig a népdalok gyűjtése hallás utáni kottázással történt. A gyűjteményekbe főleg emlékezetből lejegyzett népdalok és akkoriban népdalnak tartott műdalok kerültek be.
A népdalok gépi rögzítése a terepmunka során egy csapásra megoldotta a zenei hitelesség kérdését, hiszen a felvevő pontosan azt örökíti meg, ami elhangzik, és a hangfelvételekről készített kottás lejegyzés bármikor ellenőrizhető. Ráadásul így az előadásmód olyan jelenségei is tanulmányozhatókká váltak, amelyeket az emberi hallás közvetlenül nem tudott nyomon követni.
A népzenegyűjtés technikai lehetőségei folyamatosan fejlődtek, a fonográftól a digitális eszközökig, egyre bővítve a kutatható adatok körét.
Hogyan kezdődött a hangfelvételek rögzítése? Mik voltak az első hanghordozók? Kik vállaltak úttörő szerepet ebben a hatalmas munkákban? Megtudhatod a Néprajzi Múzeum Hangtárának raktárában.
2025.11.27. 16:30-17:30
Helyszín: Könyvtár, főépület
Raktárvezetők: Szöllősy Gabriella, Labancz Edit
Vasgyúrótól Kormoskáig – ponyvanyomtatványok a raktár mélyén
A Néprajzi Múzeum Könyvtára Magyarország legrégebbi és legnagyobb néprajztudományi szakkönyvtára. 197 ezer kötetes gyűjteményének fő gyűjtőköre a néprajztudományhoz és a kulturális antropológiához kapcsolódó szakirodalom, és olyan határtudományok szakirodalma, mint pl. a muzeológia, a szociológia, régészet, honismeret, iparművészet. De hogyan és hol tárolja könyvtárunk ezt a több ezer kötetből álló gyűjteményt?
A raktármerülések következő őszi programja keretében betekintést nyerhetnek az érdeklődők a máskor nem látogatható könyvraktár működésébe, a raktárséta közben pedig megismerkedhetnek a könyvtár egyik legnagyobb különgyűjteményével, a ponyvafüzetekkel is.
A nagyrészt a 19. század második felére és a 20. század elejére datálható ponyvafüzetek nyelvezete, terjesztése, és olvasói bázisa is fontos lenyomatai a korabeli művelődési viszonyoknak, társadalmi normáknak, olvasáskultúrának.
Műfajilag sokszínű kiadványtípus, az olykor tréfás, máskor népnevelő célzatú történetek mellett elfértek a ponyvalapokon a bűnügyi történetek vagy akár a vallási témák, imádságszövegek is.
Felhívjuk figyelmét, hogy az eseményen fénykép és videófelvétel készülhet (esetenként élőkép kerülhet közvetítésre, streamelésre). Kérjük tájékozódjon a Néprajzi Múzeum adatkezelési szabályairól a múzeum weboldalán: Adatkezelési tájékoztató | Néprajzi Múzeum
Egy amerikai kisvárosban élő egyetemista társaság minden hétvégén vacsorát ad, ahol egy-egy meghívott vendéggel vitaestet tartanak a világ megjavításának lehetőségeiről. Egy alkalommal az aktuálisan kiszemelt vendég helyett váratlanul más érkezik a házhoz, de ők gyanútlanul beengedik az idegent. A békés, világjobbító szándékkal rendezett vacsora hamarosan gyilkos fordulatot vesz, az események láncolata pedig olyan lavinát indít útjára, ami elképesztő méreteket ölt…
A gödöllői Erzsébet királyné fénykert visszatér – még nagyobb, még fényesebb és még varázslatosabb, mint valaha.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!