3
Holnemvoltfa
„Útravalóul, batyuba, amikorra kell”
Køb Billetter
program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 09. November 2013 15:30
Holnemvoltfa – Népmesék kicsiknek
a színpadi változatot magyar, cigány és indiai mesékből összefűzte: Váradi R. Szabolcs
A mese fontos. Minden nép mesél gyermekeinek, este, napközben, alvás előtt, munka közti szünetekben. Fontos a közösségnek, hisz olyan tapasztalatokat oszt meg a kicsikkel, nagyokkal, hallgatókkal, amik segítségével az emberek bölcsebbek, okosabbak lehetnek, utat mutathatnak az élet kisebb-nagyobb buktatóin keresztül. Persze csak ha elég bátrak figyelmesen hallgatni, és magukat a megfelelő meseszereplő helyébe képzelni. A jó meséből minden korosztály a maga tanulságát szűrheti le, a gyereket megtanítja félelmeinek kezelésére, a nagyobbat emberségre okíthatja. Vannak vándormotívumok, amiket majd’ minden nép mesél, és vannak egyedi, csak egy adott népcsoportra jellemzőek – beleszövik életük történeteit, megpróbáltatásait meséikbe. Egy dologban azonban közösek: minden mese – még az állattörténetek is – az emberről szólnak, a bukdácsolásáról, arról, hogy hogyan él, élhetne, hogy kellene élhetőbbé tennie saját és a közössége életét.
Ezért is oly fontos, hogy gyermekeink minél előbb, és minél többet találkozzanak a mesékkel.
Három nép, három kultúra, három történet: a kicsik magyar, cigány és indiai népmeséket láthatnak egy előadásban.
A Csiky Gergely Színház társulatának tagját, Váradi R. Szabolcsot számos érzékeny, és a picik körében nagy sikernek örvendő előadás (Lúdas Matyi, Bűvös erdő, Hókirálynő) rendezőjeként ismerheti a közönség. Most újra mesélésbe kezd…
A zeneszerző Huzella Péter nevét pedig ki ne ismerné? Hiszen mindannyian a Kaláka együttes zenéjén nőttünk fel.
Rendező: Váradi R. Szabolcs
Zeneszerző: Huzella Péter
Főbb szerepekben: Czene Zsófia, Horváth Zita, Lestyán Luca, Német Mónika,
Tóth Molnár Ildikó, Fábián Zsolt, Fándly Csaba, Kalmár Tamás, Kovács Zsuzsanna
a színpadi változatot magyar, cigány és indiai mesékből összefűzte: Váradi R. Szabolcs
A mese fontos. Minden nép mesél gyermekeinek, este, napközben, alvás előtt, munka közti szünetekben. Fontos a közösségnek, hisz olyan tapasztalatokat oszt meg a kicsikkel, nagyokkal, hallgatókkal, amik segítségével az emberek bölcsebbek, okosabbak lehetnek, utat mutathatnak az élet kisebb-nagyobb buktatóin keresztül. Persze csak ha elég bátrak figyelmesen hallgatni, és magukat a megfelelő meseszereplő helyébe képzelni. A jó meséből minden korosztály a maga tanulságát szűrheti le, a gyereket megtanítja félelmeinek kezelésére, a nagyobbat emberségre okíthatja. Vannak vándormotívumok, amiket majd’ minden nép mesél, és vannak egyedi, csak egy adott népcsoportra jellemzőek – beleszövik életük történeteit, megpróbáltatásait meséikbe. Egy dologban azonban közösek: minden mese – még az állattörténetek is – az emberről szólnak, a bukdácsolásáról, arról, hogy hogyan él, élhetne, hogy kellene élhetőbbé tennie saját és a közössége életét.
Ezért is oly fontos, hogy gyermekeink minél előbb, és minél többet találkozzanak a mesékkel.
Három nép, három kultúra, három történet: a kicsik magyar, cigány és indiai népmeséket láthatnak egy előadásban.
A Csiky Gergely Színház társulatának tagját, Váradi R. Szabolcsot számos érzékeny, és a picik körében nagy sikernek örvendő előadás (Lúdas Matyi, Bűvös erdő, Hókirálynő) rendezőjeként ismerheti a közönség. Most újra mesélésbe kezd…
A zeneszerző Huzella Péter nevét pedig ki ne ismerné? Hiszen mindannyian a Kaláka együttes zenéjén nőttünk fel.
Rendező: Váradi R. Szabolcs
Zeneszerző: Huzella Péter
Főbb szerepekben: Czene Zsófia, Horváth Zita, Lestyán Luca, Német Mónika,
Tóth Molnár Ildikó, Fábián Zsolt, Fándly Csaba, Kalmár Tamás, Kovács Zsuzsanna
Aktuelt
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.
Ifj. Johann Strauss egyik legnépszerűbb műve, A cigánybáró a Jókai200 emlékév keretében kerül színpadra a Budapesti Operettszínházban. A darab 1885-ben, a Theater an der Wienben aratott először sikert, amikor a zeneszerző Ignaz Schnitzer librettójára komponálta meg nagyszabású operettjét Jókai Mór Szaffi című elbeszélése nyomán.
A provokatív, ironikus, rendkívül népszerű stand up comedy igazi felszabadító effektussal él. Akik már látták, állítják, hogy a két nem közötti megértés és elfogadás útját indítja el. Valami megváltozik előadás után, ha más nem is, a kommunikáció mikéntje bizonyosan. Megnyílik egy olyan érzékelési tartomány, amely addig zárva maradt.
Obs! Indkøbskurvens tidfrist udløber snart!
tilbageværende tid
00:00
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.