A Madarak küzdelmében (Lutte of Birds) a madarak szárnyalásának érzete szivárog át a Lutte eredeti koncepcióján, létrehozva ezzel egy új és izgalmas, dinamikus fúziót a Frenáktól jól ismert küzdelem-, és szabadság-tematika között. „Pórázon tartjuk a többieket, amíg kiszolgálnak minket, simogatunk, de abban a pillanatban, hogy kicsit mozdulnak, mennének, visszarántjuk őket. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. március 7. péntek, 19:00
Miközben a küzdelem során megmutatkozó organikus, animális mozdulatsorok tökéletesen vissza tudják tükrözni az emberek egymás közt kialakított durva harcait, az időnként lélekben madárlétbe bújt emberek éppen ettől a zárt világtól való elemelkedésre törekednek. A groteszk és a komolyság határvonalán egyensúlyozó látványvilág játékossága teszi könnyeddé az előadás olvashatóságát. A szárnyalásra való törekvéssel asszociálható szabadság- és bezártság-tematika FrenÁk egyik védjegye, így az önmegvalósításért, önállóságért, elfogadásért, szenvedély megéléséért folytatott küzdelmek adják a tematika alapját. Az előadás végén, a darab egyik kiemelkedő, erős érzelmi hatással bíró jelenetében mintha csak egy misztikus lény reptetné a sors szellemét, a szabadság szimbólumát. Ezekben a pillanatokban rajzolódik ki a darab egysége és FrenÁk világának egyedisége.
Közreműködők: Holoda Péter, Eoin Mac Donncha, Árvay-Vass Léna, Gyugos Dominik, Buda Balázs, Cserháti Gergely, Ferencz Vivian
Koncepció, koreográfia: FrenÁk,
Zeneszerző, zenei koncepció (Lutte): Gryllus Ábris
Dramaturg: Dr. Horváth Nóra,
Alpintechnika: Zoltai György,
Látvány: Victoria Frenák,
Hangtechnika: Horváth András
Fény (új változat): Pető József
Színpadmester: Filep Balázs
Produkciós asszisztens: Nyári Gergő
A Fiúk különös tükröt tart elénk, amelyben látjuk a „Macsót”, a „Nárciszt” és a „Herkulest” is, így közelről tanulmányozhatjuk a férfilét alaptípusait. Frenák váltakozva jeleníti meg a sovén gyűlöletet, az ostoba követelőzést, a figurák közt fennálló, törékeny erőegyensúlyt a színpadon.
„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”
„Túl sötét.” „Micsoda posvány!” „Csupa ronda emberről ír!” „Ez a darab előadhatatlan, már a dialógusai miatt is.” „Disznók vagytok ti mind, mondják a darabban, s ez találó ezekre az alakokra, de legfőképpen magára a szerzőre.” „Én bizony nem szeretném, ha ez a Húber a sógorom lenne!” „Hát írjon végre kellemesebb emberekről, az Istenért, hiszen ezek maga a förtelem...” „Én csak és kizárólag az író kedvéért olvastam végig.” „Én már azt se bántam volna, ha belelőnek a súgóba, oly mindegy az már ebben a pokolban...” „Szörnyű munka!” „Sivár, sivár.”
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
