Ha valamiről nem vagyunk képesek beszélni– mert a benne átélt öröm, vagy fájdalom az egekig ér, nincsenek hozzá szavaink, szegényes a nyelvünk, hiányzik a bátorságunk – akkor a csend, a zene, vagy akár egy gesztusértékű mozdulat „szólhat” helyettünk. Kontextust, jelentést kaphat, nyilvánosságot, közérthetőséget a gondolat.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Saturday, October 24 2020 7:00PM
Bemutató - Gyertyaláng
Táncszínházi előadás Trianonra emlékezve
Duna Művészegyüttes
Műfaj: néptánc
Felvonások száma: 1
Időtartam: 70 perc
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
/Juhász Gyula: Trianon/
Ha valamiről nem vagyunk képesek beszélni– mert a benne átélt öröm, vagy fájdalom az egekig ér, nincsenek hozzá szavaink, szegényes a nyelvünk, hiányzik a bátorságunk – akkor a csend, a zene, vagy akár egy gesztusértékű mozdulat „szólhat” helyettünk. Kontextust, jelentést kaphat, nyilvánosságot, közérthetőséget a gondolat. Úgy tűnhet bár, hogy az artikulált beszéd uralja mindennapjainkat, benne és általa leszünk azok, akik, pedig nincs így: a csend eredendőbb, tágabb otthonunk, mint a nyelvben lakozás.
Éppen ezért képes egy táncszínházi előadása maga adottságaival, eszközkészletével méltóképp emlékezni egy olyan történelmi traumára, amit Trianon jelent a magyarság számára. Azt tudja megjeleníteni, amire a történelmi értekezések, szónoklatok nem képesek; zsigerekig ható élményt adhat hazaszeretetből, nekünk rendelt identitásból!
Néptánc-színházi előadásunk címe nem kegyeleti gyertyára utal, nem a nemzethalál valamiféle víziójára, hanem a remény elevenségére… A pislákoló gyertyafény inkább annak lesz a szimbóluma, hogy van jövő, van kivezető út az önsajnálatból, a bénultságból, túl lehet élni a fájdalmat egy percre sem feledve, miként azt Juhász Gyula írta. Ahhoz, hogy a sebek begyógyulhassanak tennünk kell még sokat, méltóságot sugározni, bölcsességgel létezni. És kell, hogy napjainkat átitassa összetartozásunk tiszta élménye, eleven tapasztalata.
Előadja: Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
Közreműködik: Navratil Andrea
Zene: Ifj. Csoóri Sándor „Sündi”, Dulai Zoltán, Navratil Andrea
Táncmesterek: Busa Norbert, Busai Zsuzsa, Kádár Ignác, Nagypál Anett, Sáfrán Balázs, Kenéz Enikő, Fehértóy Zsanett, Gera Zoltán, Bonifert Katalin, Horváth Eszter, Soós Gyula András, Molnár Péter, Györke Eszter, Resócki Rolland, Vázsonyi Csilla
Asszisztensek: Bonifert Katalin, Soós Gyula András
Jelmez: Furik Rita
Látvány: JuZso
Fénytervező: Lendvai Károly
Hang: Földes Gábor
Produkciós vezető: Letenyei Gábor
Rendező-koreográfus: Juhász Zsolt
While listening to the orchestra’s excellent musicians performing in a cozy atmosphere, the audience will learn about the instruments of the symphony orchestra and concert etiquette in a playful and interactive manner. After the concert, the kids can have a mug of cocoa in the lobby.
A darab mai sikerorientált, külsőségekre építő társadalmunk és kapcsolataink szatírája, mely számos fontos kérdést tesz fel. Hol van a saját boldogságunk ahhoz képest, amit másoknak mutatni akarunk? Mennyire tesszük magunkévá, amiket környezetünk mesél rólunk? Megtartható-e önmagunkba vetett hitünk? Milyen hatással van életünkre a fizikai megjelenésünk?
A musicalben árva gyerekek egy csapata kószál a háborús front kellős közepén. Egy békés hajlékra vágynak, ahová behúzódhatnak éjszakára. És természetesen egy jó falatra. Ha nem kapnak ételt, akkor elcsenik maguk. De ugyan ki tudna haragudni rájuk? Csak túl akarják élni a háborút. Ma, amikor milliók kényszerültek elhagyni otthonukat, ez is döbbenetesen ismerős üzenet.
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
