Színház, Dráma

Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.

történelmi dráma

Bemutató: 2026. Február 6.

színdarab egy részben

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

A III. Richárd egy évek óta folyamatban lévő rendezői program legújabb része. Albu István koncepciója nyomán a drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára.

Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

Hedry Mária írónő Klebelsberg Kuno feleségének, Botka Saroltának életéről szóló Árnyéksors című darabja. A színmű a pesthidegkúti Klebelsberg Kastélyban, a Klebelsberg házaspár egykori otthonában játszódik, visszaidézve a házaspár életének itt töltött éveit, majd az özveggyé vált Sarolta kitelepítését, s az értékes könyvtár és épületegyüttes szétrombolását.

bemutató

William Rowley, Thomas Middleton
reneszánsz thriller két véres és vicces részben

Bemutató: 2026. április 17.

Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről.

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

Diana Dobreva a Nemzeti Színház Salome előadásának világhírű rendezője újabb izgalmas és látványos előadása, aki a 2024-es és 2025-ös MITEM után (Odüsszeusz, Moby Dick, Vér nélkül) újra görög klasszikust állít színpadra.

A két testvér, a két Gáspár, Sándor és Tibor egy színpadon, egy színdarabban, Miskolcon a Tudomány és Technika Házában, 2026. május 04-én este 19.00 órától. Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas, és Gáspár Tibor Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a magyar színházi és filmvilág rendkívül népszerű szereplői, akik azonban teljes estés produkcióban egészen az Ikrekig, nem szerepeltek még együtt.

Izgalmas, rendkívüli, csábító – így lehetne leírni a brit drámaíró Robert Icke és a rendező Andrei Șerban találkozását a bukaresti Nemzeti Színház színpadán.

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

Ken Harrist, az alkotóereje teljében lévő, sikeres szobrászművészt autóbaleset éri. Dr. Michael Emersonnak ugyan egy bravúros műtéttel sikerül megmentenie az életét, Ken azonban soha többé nem tudja használni a kezét, nem lesz képes sétálni, megérinteni valakit, egyedül enni, inni, mosdani. Nyaktól lefelé teljesen megbénult.

Halász Rita Mély levegő című első regényével elnyerte a 2021-es Margó-díjat, és ugyanabban az évben a Libri Irodalmi Díj 10 legjobb könyvet tartalmazó listájára is felkerült.

Az előadás egy generációs keresztmetszet sodródásról, identitás és boldogság keresésről, életkezdési válságról, kapunyitási pánikról.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.

A kopasz énekesnő című abszurd drámát ezúttal bábok által keltjük életre a kedves Nézők előtt és biztosíthatjuk Önöket, hogy semmit nem fognak érteni, vagyis, hogy minden pontosan egyértelmű lesz.
De azért a tanulságot mindenkinek magának kell levonnia, ha üt a falióra.

Az ember változik. Egyszer eljön az a pillanat, amikor megkérdőjelezi mindazt, amiben nevelkedett. A felnövés, a függetlenedés folyamata ez. Függetlenedni a szüleinktől, függetlenedni a várostól, a minket irányító környezettől – függetlenedni korábbi énünktől. Mert valami megváltozik bennünk, találkozunk valamivel, amivel korábban soha. Egy új, eddig ismeretlen érzés, valami kábító, valami megemelő… Mondjuk a szerelem. Katyerina esetében legalábbis. És ez, a mindent megváltoztató szerelem az, aminek köszönhetően az egész élete… csak rosszabb lesz.

Federico García Lorca spanyol drámaíró klasszikusa a maga korában szinte forradalmi hatású volt, de ma sem veszített aktualitásából.
Az izzó levegőjű, heves indulatokból és rejtett vágyakból építkező drámát Keresztes Attila állítja színpadra.

Petra von Kant negyvenes, sikeres divattervező, nemrég vált el férjétől, szabad és tehetős. Váratlan szerelme a fiatal, gyökértelen Karin iránt teljesen felforgatja az életét, kicsúszik a lába alól a talaj. A régi megoldások, trükkök nem működnek. A szerelem fáj, az ember buta lesz tőle, majd nagyon okos. Petra sokat látott, kemény nő és éhezi a gyengédséget. Története kesernyés humorral világít rá minket saját gyarlóságainkra.

A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.

Nem szeretve lenni, pokoli kín. Tekintete összeszűkül, fogát összeszorítja, keze ökölbe szorul. Ilyenkor a legveszélyesebb. Ő, akit kevésbé szeretnek.