
Első királyunknak élete utolsó napjaira maradt még egy sorsdöntő feladata. El kell döntenie, hogy kire hagyja a koronát - az Árpád-vérből való pogány, de magyar Vazulra vagy pedig a keresztény, de idegen népből származó Orseolo Péterre?
Egy hátborzongatóan jó vígjáték a Zenthe Ferenc Színházban!
Vajon ártatlan vagy bűnös Leonard Vole, a jóképű fiatalember, akit egy idős hölgy meggyilkolásával vádolnak?
Csehov novellák állnak össze egy csokorrá Kiss Csaba De mi lett a nővel című férfimeséjében, ami a RÉV Színház előadásában gyűrűzik tovább.
Az előadás három férfiról szól, akik egy csehovi-godot-i világban próbálják felfejteni, hogy mi lett “A NŐ”-vel. Mindegyiküknek mást jelent A NŐ, a képzeletben megjelenő, elérhetetlen, megtarthatatlan típus. Apró történetszilánkokon keresztül mesélik el a reménytelen szerelem és csalódás stációit. Rövid etűdökben kapunk pontos képet férfi típusokról, drámai helyzetek megéléséről. A jelenetek egyes rétegei magukban hordozzák a tragédiát és vele párhuzamosan a bohózatot is.
A történetek közti átkötésekben a három férfi viszonya rajzolódik ki. Barátságuk a kezdetektől egyértelmű és megkérdőjelezhetetlen.
Három férfi, húsz szerep, nyolc történet és egy nő.
A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal
Székely János drámájának fojtogató a levegője. Helyesebben az izgalom és az abszurditás felkorbácsolta légszomja fojtogat. Tulajdonképpen pszichológiai hadviselésről van szó, amilyet mindennapi játszmáink vagy európai létünk során vívunk.
125 éve, 1900- április 24-én a budapesti Egyetemi Templomban esküdött egymásnak örök hűséget gróf Klebelsberg Kuno és Botka Sarolta. Az évforduló tiszteletére ezen a napon a Klebelsberg Kastély szalonjában megelevenednek a kivételesen nagy formátumú politikus és a polgári származású asszony szerelmi házasságának mindennapjai és mögöttük a XX. század drámájának tablója.
Kaltas a hanti nép mitológiájában a lelkeket osztó anyaistennő, így mindenkinek, aki megszületik, ő ad lelket. Kaltas akaratából a csecsemő megkapja őse lelkét. Lélek nélkül pedig sem az ember, sem a madár nem él sokáig - két lépést tesznek, és agyaggá változnak. Minden léleknek megvan a külön útja az új élethez, a saját útja.
1938. november 26-án két kézigránát robbant fel a temesvári színház előadótermében, miközben Sidy Thal bukovinai zsidó énekesnő és együttese lépett fel. Ezt az antiszemita támadást az Iron Guard, egy szélsőjobboldali nacionalista csoport hajtotta végre, amelynek következtében négy ember életét vesztette, és hetven másik megsebesült. Történelmi jelentősége ellenére az esemény alig ismert a 2023-ban Európa Kulturális Fővárosává nyilvánított Temesváron.
„A múltam nem rendeződik bölcsen körém. Arcok, testek lökdösődnek mondván: „Én, én elsőnek!” Vannak boldog pillanatok, de aztán jön a többi, jóval számosabb. De még bármi megtörténhet velem az utolsó számadás napjáig.” /Édith Piaf/
Pogány Judit a magyar színjátszás egyik legsokoldalúbb és leghitelesebb színésznője - a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja - április 28-án 19.00 órakor a Harsányi Attila és vendégei sorozatunk részeként a TTH Színpadán!
A Gribojedov Színház „A szerelem sétányai” c. előadása az Ivan Bunyin művei nyomán készült első szíházi produkció a grúz színpadon.
Farkas Zita: Egy vagyok
Verses performansz a női lélek szépségeiről, fájdalmairól, örömeiről, titkairól
Versek a szeretetről, a vágyról, a mindent elsöprő szerelemről, az elfogadásról, az életről a halálról, az emberről.
Egy gyilkosság, tizenkét esküdt, tények és gyanúk: a kérdés, amiről dönteni kell, hogy egy fiatal fiú megölte-e az apját. Bűnös vagy nem bűnös? Egyik esküdt úgy véli, a bizonyítékok nem egyértelműek. Nem elégszik meg azzal, aminek az ügy látszik, és bolygatni kezdi a kétségtelennek tűnő ítéletet. A végső döntés meghozatalához viszont teljes egyetértésre van szükség.
Az Őszi álom hétköznapi, mindenki számára zsigerileg ismerős élethelyzeteket idéz meg, miközben egy játékos utazásban bejárja egy teljes emberi élet állomásait: a „tékozló” fiú sok év után hazatér új feleségével, hogy egy találkozás erejéig életre-halálra szembesüljön múltja törmelékeivel..
Egy elszigetelt területen tizenegy vak ember küzd azért, hogy megtalálja az utat a visszatéréshez. Időnként azonban túllépnek fizikai vakságukon, és egy labirintusszerű utazásra indulnak, követve saját lépteiket.
Miközben ambícióval és odaadóan törekszünk megvalósítani a csúcsprofi ideálját, egy váratlan találkozás a Legeslegjobbal keményen az orrunk alá dörgöli, hogy soha nem fogjuk elérni azt. Arról viszont fogalmunk sincs, hogy ő maga is a saját rémálmát éli, amikor rájön, hogy mindig lehet jobb, és hogy bármilyen közel kerülünk is a csúcshoz, az továbbra is egy lépésnyire incselkedik előttünk.
Miért gyakorol ránk még mindig ilyen félelmetesen nagy hatást az Oreszteia? Az egyik válasz talán az lehet, hogy szükségünk van a mítoszokkal való mélyebb kapcsolatra. Az Oreszteia mítosza veszélyes: az ismeretlen és az idegen világát idézi elénk, rettegést kelt, feltárja a megzabolázhatatlant, az erőszakot és a legmélyebb, megszelídíthetetlen törvényeket.
Az „Én egy tévedés vagyok” egy színpadi szöveg, amelyet 1988-ban írt Jan Fabre. Ez egyfajta manifesztum, amely akár a művész hitvallásának is tekinthető.
Jan Fabre „Hiszek a szerelem legendájában” című alkotása egy levél formájában írt vallomás, melyben egy férfi szól szeretett kedveséhez.
Az előadás középpontjában huszonéves fiatalok állnak, tele naiv reményekkel. Hogy hol élnek, és melyik korban, nem számít – a problémáik ugyanis túlságosan ismerősek. Hiányzik alóluk a biztonsági háló, alapállapotuk a kilátástalanság. A munkanélküliség, a társadalmi státusz kiharcolására tett kétségbeesett kísérletek választás elé állítják őket: hazugság és megalkuvás vagy tisztességes vereség. A kérdés mégis az, hogy ebben a lefelé húzó örvényben kaphat-e esélyt a szerelem, és ki milyen módon próbálja azt megélni.
I.L. Caragiale Nemzeti Színház, Bukarest, Románia
Rendező: Silviu Purcărete
Román nyelven magyar és angol felirattal
1 óra 25 perc.
Radu F. Alexandru újraértelmezi William Shakespeare rejtélyes dán hercegének, Hamletnek a történetét, s miközben az eredeti mű számos bizonytalanságát felszámolja, a darab már ismert szereplőinek új jelentést és árnyalatokat ad. Gertrúd, az anyakirályné, akit eddig az eredeti bűn hordozójaként ismertünk, mint ördögi elme szerepel ebben a házasságtörésről, hazugságról, gyilkosságról és hatalomról szóló drámában. Ki a király gyilkosa? Büntetést érdemel vagy megbocsájtást? Apa gyilkolt apát? Csupa válaszra váró kérdés a gyanús indítékokkal és feszültségteli pillanatokkal teli történetben. A szerző nem kerüli meg a shakespeare-i dilemmákat, miközben elénk tárja a fiatal Hamlet gyötredelmes, de fáradhatatlan igazságkeresését.
A meghatározó román költő és drámaíró Marin Sorescu által írt Jónás annak a trilógiának a része, melynek Silviu Purcărete mindhárom darabját – a Jónás mellett még a III. Richárdot (2017) és A fösvényt (2022) – a japán színész, Szaszaki Kuranoszuke főszereplésével rendezte. A darab a Nagyszebeni Nemzetközi Színházi Fesztivál (FITS) és a Tokyo Metropolitan Színház (TMT) együttműködésének részeként jött létre. Az egyszemélyes dráma a bibliai Jónás történetét dolgozza fel, akit egy hatalmas hal nyel el, és aki a hal gyomrában töltött idő alatt a szabadulás lehetőségén töpreng, hogy aztán egy még nagyobb hal gyomrában kössön ki. Jónás helyzete a mai világ kaotikus valóságát tükrözi. Sorescu szerint a legijesztőbb pillanat az, amikor Jónás rádöbben, hogy eltűnt a visszhang. Mert bár végig egyedül volt a halban, addig legalább a visszhangot tökéletesen hallotta. Amikor azt kiáltotta: IONA, a visszhang IONA-ként tért vissza. Csakhogy aztán megfeleződött, és a IONA-ból már csak az IO szótag maradt, ez az ősi szó, ami azt jelenti: én.
Cyranonak mindene megvan a boldog élethez: éles elme, ragyogó katonai karrier, hatalmas szív. De miért gondolja mégis, hogy méltatlan Roxán szerelmére? Talán azért, mert az orra éppoly nagy, mint a szíve? Ékesszólását a jóképű Christiannak, egy fiatal katonának kölcsönzi, aki járatlan a szerelem költészetében, nem birtokolja annak magasztos nyelvezetét, rímeit, a fiú így a Cyrano által írt gyönyörű szerelmes levelekkel nyeri el Roxán szívét. De vajon meddig tartható fenn ez a bonyolult viszony?
A zseniálisan megírt, humorral teli groteszk dráma egy boldogtalan asszony vergődése a minket körülvevő, egyre őrültebb világban.
SÉTÁLÓSZÍNHÁZ RÓMEÓVAL ÉS JÚLIÁVAL
A SCENE MŰHELY ELŐADÁSA
1 felvonás 70 perc
MOLNÁR FERENC: GAZDAG EMBER KABÁJA
ZENÉS BOHÓZAT, A HÍRES ÍRÓ FILMSZKECCSÉNEK SZÍNPADI VÁLTOZATA
1 felvonás 50 perc
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!