Teater

Társasjáték a végzetről

Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének személyes szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait.

Igazi rendezői bravúr, négy színész jutalomjátéka negyven szerepben: egyik pillanatról a másikra változik a konferanszié elegáns hölggyé, a tejesember ügynökké, vagy a rozoga öregember kígyóvá. A néző hol egy skót mocsáron jár, hol egy Edinburgh felé száguldó vonaton, majd egy baljós hangulatú motelben.

abszurd játék

A Színház- és Filmművészeti Egyetem bemutatja:
Csokonai ft. SZFE: TEMPEFŐI
Rendezte: Csáki Benedek

Vajon tisztában vagyunk-e saját szexualitásunkkal? Vagy csak követjük az elvárásokat, melyeket a társadalom, barátaink, partnerünk vagy saját nemünk képviselői támasztanak velünk szemben?

Az abszurd színháza. A Strip-Tease, két egyszerű üzletemberről szól: Mr. 1 és Mr 2, akiket egy nap rajtaütésszerűen kergetnek be egy üres terembe, ahol időnként egy nagy, fenyegető kéz ruhadarabjaiktól fosztja meg a két eltévedt alakot, mígnem csupán a fehérnemű marad rajtuk. A két férfi megpróbáltatásainak forrása nem egyértelmű. A kéz mögött rejtőző láthatatlan arc utasításait követő két ember problémája nem a mindenkori hatalom jelenléte, sokkal inkább az önálló gondolatok hiánya, valamint a bennük kavargó kérdések visszafojtottsága. Az előadás a probléma plasztikus megtestesüléseként szólítja közös párbeszédre nézőit.

Freud 1939-ben, élete vége felé Angliában él, halálos betegséggel küzd, és egyetlen vágya, hogy az életművét méltó módon hagyja az utókorra. Egy éjszaka azonban beállít hozzá egy fiatal nő, aki mindent felforgat: rá akarja venni Freudot, hogy vegye kezelésbe, és ezért hajlandó még a ruháitól is megválni. A jóhírét féltő professzor kétségbeesetten próbálja kidobni a nőt, de kiderül, hogy ő bizony sokkal több, mint egy idegesítő megszállott… A titokzatos idegen egy régi páciensről akar beszélni… De vajon milyen hibát vétett a legendás professzor? És mi az ára annak, ha egy pszichiáter téved?

Nem értjük, megfejthetetlen, mit miért tesz, irritál, de a személyiségében mégis van valami, ami megigéz. Mivel varázsol el bennünket, mivel hat ránk ez a folyton tabukat döntögető, elbűvölő és arrogáns szélhámos?

Vuk, a rókakölyök nyolcadmagával jött a világra egy tóparti „rókavárban”. A rókaszülők szürkülettől hajnalhasadtáig vadásznak, hogy az örökké éhes apróságokat jóllakassák. A rókacsaládot egy vadász és kutyája elpusztítja. Egyedül Vuk éli túl a támadást. Vuk örökölte nagyapja legendás hírű vérét, szimatát, vadászösztönét.

Szutyejev közönségdíjas meséinek színpadi változata, a Budapest Bábszínház művészeinek alkotásában. Két vidám egyfelvonásos. Az első részben a kiskakast “kiszínezzük” .. (titok), a másodikban pedig a kiskacsa az árnyékát keresi, Zselé a kecske segédletével.

A MARICA BÁBSZÍNHÁZA messze földön híres a környezettudatosságáról, jelszavuk a „bábmiből lehet bábmi bábhogyan” épp azt példázza, hogy a legegyszerűbb tárgy is válhat a kezünk között békává vagy akár királyfivá is.

Ünnepeljétek velünk az idén 10 éve megújult Várkert Bazár jubileumi kulturális évadát a május 31-től június 2-ig tartó VárkertFeszt művészeti fesztiválunkon! A háromnapos rendezvénysorozaton izgalmas családi eseményekkel, fergeteges koncertekkel, irodalmi programokkal, tárlatvezetésekkel, workshopokkal és különleges gasztro-meglepetésekkel várjuk a kicsiket és a nagyokat a Várkert Bazárban.

színházterem
jegyár egységesen: 2500 Ft
június 01. és június 02. előadásokra bérlet: 3000 Ft
támogatói jegy: 5000 Ft

Dr. Bubó rendel!

Töretlen siker, őstehetség, kikezdhetetlen méltóság, ikon, nagyasszony, rocknagyi. Nem lehet más, csak a Turner! Minden szó igaz. És mégis csak az igazság egyik fele. De mi van a másik oldalon? Egy sors, ami többször táplálkozott sárból, mint fényből...

Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?

Életmese egy részben

(az előadás szünet nélkül, 90 perc)

Átokverte sorsokban bolyong Köles Feri miként egy eltévedt antik hős a zsákutcában, miközben felmondja a Tar Sándort, a Mi utcánkat, a Mi életünket, a valóság egy nem is annyira távoli olvasatát. Azokról az emberekről mesél, akik még tudják, mitől lesz hirtelen csend a kocsmában..

Az Özvegy Karnyóné vérbő komédia, sok zenével az esendőségről, tele fordulattal, szerethető karakterrel, versengéssel, ármánnyal és persze szerelemmel. És, hogy mit keresnek benne tündérek? Az előadás során erre is fény derül!

A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…

A beszélgetőkönyv, illetve a belőle inspirálódó előadás kortörténeti dokumentum: az 1945-1946-os színházalapítás történetét, valamint a marosvásárhelyi és székelyföldi színházkultúra nagyrealista vonulatát is meghatározó alkotó életútjának fontos állomásait dolgozza fel dramatikus, interjúszínházi formában.

Bartos Erika nagysikerű mesesorozatának epizódjaiból Nagy Orsolya készít színházunk számára színpadi forgatókönyvet. Az óvodás korú nézőinknek szánt előadást a Kolibri Fészekben Andrusko Marcella rendezi.

Arany János és Petőfi Sándor igaz barátok, úgy is mint pályatársak, és úgy is, mint emberek. E két költőóriás a barátságot választotta a versengés helyett, költői lelkiismeretük, a nép, a haza és a szabadság ügye melletti kiállásuk, valamint egymás tehetsége iránt érzett kölcsönös rajongásuk vezette őket. Sándor jelzőtűz volt, János őrláng. A tüzeik már régen kihunytak, de a fényük örökké világít. E zenés színmű nekik állít emléket.

A szabadságvágy mindenkiben él, sőt, az ember létezésének alapvető feltétele. Az ember időtlen törekvése a boldogságkeresés, ami saját életünk irányításából fakad. Erre törekszik egy, a hivatására ráunt király, VII. Olivér is. De mit tegyen, ha semmi máshoz nem ért? Hát játszik… Eljátssza, hogy forradalom van, eljátssza, hogy el kell hagynia a trónt, megpróbálja eljátszani a zsiványt, de az nem megy. Azonban közbelép a sors, így ismét játszhat, ezúttal önmagát. Az előadás Szerb Antal regényét dolgozza fel, előtérbe helyezve Sanoval, a festő szemszögét, aki mindezt vászonra álmodja, és mindvégig segíti a királyt az útkeresésében.

Az előadás a címbéli „miért”-re keresi a választ, feltárva a szűkebb és tágabb környezet felelősségét: mi is történik a világban, és mik az emberi boldogulás bennünk és körülöttünk levő gátjai. Az előadásnak nincs épített díszlete, könnyen utaztatható, bármilyen térben előadható, a látványt Schnabel Zita invenciózus, nagy fantáziájú jelmezei határozzák meg.

"Nekem kiált a
holló a sötét földről
e fagyos reggel?"
(Shukabo verse, fordította Somogyvári Zsolt)

A repülni vágyás az emberrel egyidős. Az emberrel, aki a földön járva örökösen arról ábrándozott, hogy a légbe emelkedik és száll, mint a madár.

Fergeteges humor, fülbemászó dallamok és mellbevágó üzenet: Tasnádi István igaz történeten alapuló komédiája.