Műsor: Vajda János: Magnificat, Változatok / Smetana: Moldva
Közreműködik: Balga Gabriella – ének / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. október 8. kedd, 19:00
Vajda János – Erkel- és Kossuth-díjjal kitűntetett – zeneszerző, a magyar alkotóművészet kiemelkedő alakja idén ősszel ünnepli hetvenötödik születésnapját. Gazdag életműve a klasszikus zene szinte valamennyi műfaját felöleli, a hangszeres és énekkara írt művektől a kamarazenén keresztül az oratóriumokig és operákig. Stílusát a letisztult igényesség jellemzi, meggyőződése szerint „nem szabad megfeledkezni az alapvető célról, vagyis másokhoz szólni, méghozzá olyan módon, amelyet mindenki megért.” Alkotói tapasztalatait évtizedeken keresztül a Zeneakadémia tanáraként számos fiatal zeneszerzőnek adta át. Magnificat a latin neve annak az Lukács evangéliumában található egyházi hálaéneknek, mellyel Szűz Mária Erzsébetnél tett látogatásakor az ő köszöntésére válaszolt (Magasztalja lelkem az Urat!). Vajda 1991-ben komponált művében folytatja a nagy elődöktől származó tradíciót, bátran alkalmazza a szövegfestés zenei eszközeit, és a hét tétel során a szimmetrikus szerkesztés elvét. A darab négy súlyponti kórustétele közé – mintegy közjáték jelleggel – három szólórész illeszkedik. A hagyományokhoz való kötődés ellenére is rendkívül személyes hangú alkotásról van szó, mellyel a zeneszerző csatlakozott a zeneirodalom nagy magnificat megzenésítéseihez. (Dufay, Palestrina, Lassus, Monteverdi, Schütz, Bach, Vivaldi, Rahmanyinov, Penderecki).
A 2003-ban komponált Változatok című Vajda mű a realitás és az irrealitás közti ellentétet ragadja meg. A mesterien hangszerelt virtuóz stílusjáték tételei során megszólaló gyermekdal idézetek a mesevilág és a valóság közötti dimenziók feltárását szolgálják, reflektálnak lelkünk és hangulataink változásaira, Szilágyi Domonkos többrétegű, briliáns szövegére (Változatok egy képzeletbeli Weöres-versre). Tételei: a) Téma, b) Henna Hanna, Gyehenna, c) Rőt elefánttal bátran elindul, d) Kicsikém, te gyehenna-hajú, e) Henna álma röpdös az éji égen, f) Hennai hannai mennyei kannai bíbor edény!, g) Más teszi majd a pityókalevesbe a drága babért!, h) Henna Hanna, mulassunk végre, i) Kunkori bajszú hideg, j) Éjszaka, k) Két szál kappan fürdik a napban.
A cseh nemzeti romantikus mester, Bedřich Smetana hat részből álló Hazám című ciklusának a Moldva a legismertebb darabja. A szimfonikus költemény Prága folyójának – kettős forrásától egészen a fővárosig tartó – útját ábrázolja a zene eszközeivel. Vízi sellők, büszke várak, paloták és romok elevenednek meg, miközben a Moldva vize széles mederben hömpölyög végig a tájon. A hallgató részese lehet a parton zajló eseményeknek is: erdei vadászatnak, parasztlakodalomnak, a tündérek holdfényes táncának, a Szent János zuhatag fenséges látványának, de megpillanthatja Vysehrad várát is. A változatos epizódokat a megkapóan szép Moldva-dallam foglalja egységbe, melyet egy svéd népdalból kölcsönözött a szerző, amit az 1850-es években göteborgi tartózkodása idején ismert meg.
– baljos –
Molnár Ferenc nemzetközileg is elismert ifjúsági regénye számos színpadi és filmes adaptációt ihletett, Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb irodalmi mű. A zenés verzió ötlete a 2005-ös A Nagy Könyv című műsor után született: Geszti Péter, Dés László és Grecsó Krisztián munkája, a szöveghez felhasználták Török Sándor átdolgozásának néhány elemét is.
A Nomád Nemzedék Társulat vendégjátéka. Novák Péter rendezésében a Nomád Nemzedék Társulat Csoóri Sándor halálának ötödik évfordulója alkalmából (2021. szeptemberében) színpadra vitte az 1959-ben megrendelt darabot. A művet nem kellett aktualizálnia a rendezőnek, hiszen a „Halálra táncoltatott lány” című darab mondanivalója ma, s mi több örök érvényűen aktuális. A szerelem csábító édessége, a féltékenység mérge, a tiltás és a dacos ellenállás, a szegénység valamint a gazdagság, a családi hagyományokért hozott ésszerűtlen áldozatok örök küzdelmei kerülnek terítékre. A rendező, Novák Péter így vall a darab megszületésének a szándékáról: „Minél többet őrizni az eredeti írói szándékból, minél inkább tartani vele a történet sűrűjébe, különös tekintettel arra a megrázó lírai környezetre, amiben megszólal.”
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
