Program


Szirmai-Bakonyi-Gábor: Mágnás Miska

Szirmai-Bakonyi-Gábor: Mágnás Miska

A Mágnás Miska érdekessége, hogy az operett irodalom azon ritka darabjai közé tartozik, amelyben a táncos-komikus és a szubrett a főszereplők.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2020. november 14. szombat, 15:00

Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor: Mágnás Miska
operett három felvonásban, két részben

Átdolgozta Békeffi István, Kaszó Elek és Peller Károly

„Cintányéros cudar világ”, „Hoppsza Sári”, „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni” – ezek az örökzöld slágerek a Mágnás Miska bemutatóján csendültek fel először 1916-ban. Szirmai Albert operettjei magyarországi megjelenésük után egymás után hódították meg Európa színpadait. A szerző invenciója és dallambősége ugyanis csodaszámba ment. A kritikusok szuperlatívuszokban írtak arról is, hogy Szirmainak egyedülálló érzéke van a burleszk-komikumhoz, a paródiához. A történetben Baracs Iván bosszúból meg akarja szégyeníteni nemes barátait. Lovászlegényét, Miskát frakkba öltözteti, és Tasziló gróf néven bevezeti a társaságba. Miska menyasszonyából, Marcsából, a tenyeres-talpas mosogatólányból pedig Mary grófnő lesz…

Szereplők:
Miska................................. Gömöri Krisztián, Rétfalvi Tamás
Marcsa .............................. Ágoston Katalin, Sziládi Hajna
Nagymama........................ Oszvald Marika, Vajda Júlia
Rolla.................................. Horák Renáta, Széles Flóra
Baracs............................... Ágoston Péter, Szélpál Szilveszter
Pixi.................................... Szívós László, Varga-Huszti Máté
Mixi ................................... Ferencz Nándor, Medveczky Balázs
Korláth .............................. Andrejcsik István, Kárász Zénó
Korláthné........................... Kónya Krisztina, Szilágyi Annamária
Mausi grófnő...................... Kovács Éva
Jella baronesz................... Somogyvári Tímea Zita
Szele és Eleméry.............. Somló Gábor
Leopold............................. Piskolti László
Jancsi ............................... Nagy Bence
Magyarffy........................... Taletivics Milán

Alkotók:
Díszlettervező: Túri Erzsébet
Jelmeztervező: Pattantyus Dóra
Koreográfus: Lőcsei Jenő
Koreográfus asszisztens: Nemes Roland
karigazgató: Kovács Kornélia
Zenei asszisztensek: Flórián Gergely, Zalánki Rita, Kovács Gábor
Súgó: Molnár Tünde
Ügyelő: Stefanik Sándor
Rendezőasszisztens: Czene Zoltán
Vezényel: Flórián Gergely, Koczka Ferenc
Rendező: Peller Károly

Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara

Ajánlatunk


Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?

Berlioz kései operanyitánya, a Beatrix és Benedek izgalmas, dinamikus zene. Csajkovszkij Hegedűversenye a 19. egyik legnépszerűbb versenyműve: egyszerre virtuóz és bensőséges. César Franck d-moll szimfóniája pedig a belga származású francia szerző német komolyságot árasztó opus magnuma.

François Leleux a világ egyik legjobb oboaművésze, egyszersmind kiváló karmester. A Nemzeti Filharmonikus Zenekarhoz az utóbbi években úgyszólván „hazajár”: koncertjei rendre lelkes sikert aratnak és visszahívást eredményeznek. Pályája igen korán kezdődött: már tizennyolc esztendősen a Párizsi Opera első oboása volt, később a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekara és az Európai Kamarazenekar szólistájaként is muzsikált.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!