Tóth Manci egy kis varrónő, aki azt álmodja, ünnepelt táncosnő lesz. Pali egy bankfiú, aki egy nagyvilági nőről, egy „privátról” álmodik: Bizonyosnéről. A sors egymás mellé sodorja őket a ligetben. Amíg Pali Bizonyosnére vár, addig Manci végérvényesen beleszeret a fiúba. A színpadon megelevenedik a múlt századelő dzsentri világának hangulata, a kaszinó füstös éjszakái, zongoraszó, ének, pezsgő, álmok és szerelem..
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. szeptember 7. hétfő, 20:00
Szép Ernő: Lila ákác
szerelmes história
Tóth Manci egy kis varrónő, aki azt álmodja, ünnepelt táncosnő lesz. Pali egy bankfiú, aki egy nagyvilági nőről, egy „privátról” álmodik: Bizonyosnéről. A sors egymás mellé sodorja őket a ligetben… És amíg Pali Bizonyosnére vár, addig Manci végérvényesen beleszeret a fiúba… A színpadon megelevenedik a múlt századelő dzsentri világának hangulata, a kaszinó füstös éjszakái, zongoraszó, ének, pezsgő, álmok és szerelem… Legeza Ilona Szép Ernő régényéről írta a következőket, de az előadás világát is tökéletesen tükrözik az alábbi szavak: „A regény mintaszerű példája a szecessziónak; a csalódásba és csömörbe fúlt első, és a már születésekor megszakadó második szerelem naiv-ártatlan története (…) a derű kiapadhatatlan forrása. (…) Minden könnyedsége, látszólagos súlytalansága ellenére teljes és egészen őszinte világérzést, vagy még pontosabban világhangulatot ad, melynek lényege az életnek éppen a legkisebb dolgokban való végtelen szeretete.”
Hogy miről is szól ma számomra a Lila ákác? A boldogságkeresés útvesztőiről, a reményről, az ártatlanság múlandóságáról... A felnőttéválásról, az illúziók elvesztéséről, az erkölcsös és az úgynevezett romlott életvitel közötti vékonyka határról. A magunk és mások ellen elkövetett hazugságainkról… a lenni vagy nem lenni, menni vagy maradni kérdéskör örök dilemmájáról. A kiszolgáltatottságunkról és az újrakezdésről…Titkos vágyainkról, eltitkolt félelmeinkről. Hétköznapi, fel nem ismert boldog pillanatainkról... (Sebestyén Aba)
Szereposztás:
Csacsinszky Pali............................... Pálfi Ervin
Tóth Manci, táncosnő........................ Pámer Csilla
Bizonyos nagyságos úr..................... Csernik Árpád
Bizonyosné nagyságos asszony....... Kalmár Zsuzsa
Angelusz papa, táncügynök.............. Mezei Zoltán
Zsüzsü, balettmesternő..................... Körmöci Petronella
Mínusz, fiatalúr.................................. Hajdú Tamás
Majmóczy, fiatalúr.............................. Baráth Attila
Hédi, táncosnő.................................. Fülöp Tímea
Mili, virágárusnő................................ Sziráczky Katalin
Leó, zongorista.................................. ifj. Kucsera Géza
Józsi, pincér...................................... Szilágyi Nándor
Díszlet- és jelmezterv: Kupás Anna, m.v.
Zenei munkatárs: ifj. Kucsera Géza
Dramaturg: Brestyánszki B. Rozi
Súgó-ügyelő: Kulhanek Edina
Rendezőasszisztens: Kocsis Valéria
Rendező: Sebestyén Aba m.v.
A Szabadkai Népszínház Magyar Társulat előadása.
Az előadásban megidézett kor egybeesik A hattyúk tava ősbemutatójának idejével (1877). Ugyanakkor a XIX. század második fele az elburjánzó elmegyógyintézetek, állati lelkek által 'megszállt' betegek, a mentális kórképek kínzásokkal és egyéb furcsa módszerekkel történő kezelésének időszaka is.
A vígjáték egy izgalmas, kalandos utazáson keresztül, rengeteg humorral világít rá a középkorú nők és a változó kor kikerülhetetlen nehézségeire. Megmutatja, hogy mi nők képesek vagyunk megbirkózni ezekkel a kihívásokkal - ám minden könnyebben megy öniróniával, sok nevetéssel, különösen akkor ha számíthatunk a férfiak támogatására.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
