A KV Társulat először vállalkozott klasszikus mű feldolgozására; az ókori szöveg alapján egy kortárs előadást hozott létre, amely a nők kiszolgáltatottságáról és egy krízishelyzet megoldási lehetőségeiről szól, ma. A szakmai visszajelzések kiemelik, hogy a dráma mellett a kortárs humor megjelenése teszi nagy élménnyé az előadást.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. április 7. csütörtök, 19:00
KV TÁRSULAT/TRAFÓ: Médeia
Euripidész drámája nyomán
(Rakovszky Zsuzsa fordításának felhasználásával)
Szereplők: Radnay Csilla, Spiegl Anna, Száger Zsuzsanna, Urbanovits Krisztina
Látvány: Szabados Luca
Bábkészítő: Palya Gábor
Produkciós asszisztens: Beke Anna
Rendező: Czukor Balázs
Czukor Balázs rendezővel – akivel a díjnyertes Függésben c. előadásuk után másodszor dolgoztak együtt –egy kerettörténetbe helyezték a drámát; Médeia története egy csoportterápia keretében, szerepjátékokon keresztül bomlik ki.
„ Ez a nagyívűen szellemes és apró részleteiben pontosan felépített produkció idehozza őt, Médeiát, úgy hogy közben kicsit el is téríti, hadd menjünk utána és találjunk rá” – Stuber Andrea Naplója
„A szerepjáték lehetőséget ad arra, hogy párhuzamosan két szál fusson; a terápiás csoport tagjainak és az általuk játszott darabbeli karaktereknek a sorsa, élete, amelyek egy adott ponton egymásba olvadnak. A két szál egymásba játszása segített abban, hogy a „mi” Médeiánk valóban mai történet legyen; arról beszéljünk milyen lehetőségei vannak ma egy válsághelyzetben lévő nőnek. És abban is, hogy megmutassuk ennek a krízishelyzetnek a szélsőségeit, egészen a bosszú, a gyerekgyilkosság gondolatáig. A gyerekgyilkosság színpadi megjelenítését segítette, hogy előadásunkban Médeia gyerekeit bábok keltik életre.
Az előadásban a darab összes szerepét 4 nő játssza. Ez egyrészt értelmezhető klasszikus görög színházi szereposztás inverzeként, másrészt ezáltal éppen az egyes szereplők nemiségen túli igazsága erősödik fel és válik átélhetővé.” – írják az alkotók.
„Egyszerre születik antik sorsdráma és kortársi tragikomédia és mindkettőben…ott a kortalan kérdésáradat, amely válaszokért kiált – a középpontban a szűkölő, vergődő, válaszért, megértésért, el és befogadásért esdeklő Médeiával…a kérdés tehát nem az, hogy ilyenek lennének a nők? – hanem az, hogy ilyenek lennénk mi? Hát ilyenek. Mert az igazi gyilkosság az, ha a saját őszinte érzelmeink kifejezését tiltjuk meg magunknak. És olyan szerencsénk van, hogy ezt 4 nő játssza nekünk…”
Az előadás elnyerte a THEALTER29 színházi fesztivál alkotói KÜLÖNDÍJÁT. Meghívást kapott Brnoba, az idei THEATRE WORLD Fesztiválra.
Az előadás a Köszönjük Magyarország támogatásával jött létre.
A Dés. Évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben. Musicalek, filmzenék, nagy slágerek és jazzlemezek sora fűződik a nevéhez. Csak néhány a legismertebb dalai közül: Nagy utazás, Vigyázz rám, Olyan szépek voltunk, Legyen úgy, Mi vagyunk a grund. A meghívott vendégek és a kiváló zenekar közreműködésével felcsendülő népszerű dalok mellett újabb szerzeményeket is hallhatunk. Egy est, amelyen a zene egyszerre lesz ünnep, találkozás és felejthetetlen élmény.
A Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok 41 éve állít emléket az 1335-ös visegrádi királytalálkozónak, a középkori Európa egyik legfontosabb eseményének. E három napon látványos lovagi tornák, pompás királyi menet és esti fáklyás felvonulás, vásár és koncertek várja az idelátogatókat, és természetesen a méltán híres királyi palota, gyönyörű reneszánsz kertje és a Salamon-torony is újra pezsgő középkori élettel telik meg. Szeretettel várjuk Önöket 2026-ban is Palotajátékokra, hogy együtt idézhessük fel azt az utánozhatatlan középkori hangulatot, melynek egyik hiteles helyszíne
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
