Különleges, ritkán hallható darabokkal fűszerezett magyar programot kínál a Kodály Filharmonikusok és a Kodály Kórus koncertje. Goldmark Károly, Weiner Leó, Dohnányi Ernő és Bartók Béla neve fémjelzi a sajátosan magyar programot. Goldmark és Weiner most elhangzó darabjai csak ritkán kerülnek a koncerttermekbe, a Cantata profana, pedig Debrecenben már régen volt hallható, így ez az összeállítás igazán kivételes koncertélményt ígér.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2015. február 26. csütörtök, 19:30
A hangverseny műsora a legnagyobb magyar klasszikusok muzsikájának keresztmetszetén át jut el a folklórmotívumok zenei felhasználását messze túlhaladó Bartók-műig, s mutatja meg a magyar zene természetét. A koncertprogram első felében ritkán hallható darabok csendülnek fel. A hangszínező fantáziát, gazdag dallamvilágot, a pátoszt, a forró lírai hangvételt, valamint a konvenciókhoz való kötődés és a kísérletező kedv kontrasztját szokás méltatni Goldmark Károly zenéjében. A drámai zene magyar mestere a Sába királynője sikere után, élete alkonyán második legnépszerűbb művét alkotta meg az opera műfajában a Téli rege című, Shakespeare-darab nyomán írott kompozíciójával.
A Csongor és Tündéhez Weiner Leó 1913-ban írt kísérőzenét, majd ebből egy hattételes zenekari szvitet állított össze. A kompozíció Vörösmarty Mihály drámai költeményének mondanivalóját, a szereplők jellemábrázolását foglalja össze.
A koncertprogram második fele – mondhatni – vallomásos jellegű. A Ruralia hungaricát Dohnányi legtöbbet játszott művei között tartjuk számon. A magyaros hangú kompozíció háromféle változatban készült: szólózongorára, zenekarra, valamint hegedűre és zongorára. A zenekari változatot 1924-ben mutatták be Budapesten a Filharmonikusok, a zeneszerző vezényletével. Ebben a kompozícióban a zeneszerző mélységes hazaszeretetének hangjait fogalmazza meg. A koncerten az öttételes zenekari változat hangzik el a Kodály Filharmonikusok előadásában.
Bartók legszemélyesebb hitvallásának nevezte Szabolcsi Bence a Cantata profanát, amelyben a zeneszerző a magyar horizontnál jóval tágabbra tekint. Az egy tenorra, baritonra és zenekarra (vagy zongorára) írt kórusmű a szerző eredeti terve szerint egy trilógia első része lett volna, amely a Kárpát-medence népeinek folklór- és álomvilágára épül.
A mű Debrecenben már régen hangzott el, így a cívisváros közönségének igazán unikális élményt ígér a magyar program.
Közreműködik:
Molnár András – tenor, Bátki Fazekas Zoltán – bariton
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Szabó-Sipos Máté
A Lili bárónő a magyar operettirodalom egyik legkedveltebb gyöngyszeme, romantikával, humorral és fülbemászó dallamokkal. A történet középpontjában a büszke arisztokrata hölgy, Lili és a jóképű, de elszegényedett gróf, Illésházy szerelme áll. A gróf álruhában próbálja meghódítani a bárónő szívét, miközben a félreértések egyre újabb bonyodalmakat szülnek. A klasszikus operett minden eleme megtalálható benne: szerelem, intrika, álruhák és nagy kibékülések, nem beszélve az emlékezetes slágerekkel, mint a „Cigaretta-keringő” vagy a „Tündérkirálynő”. A Lili bárónő igazi, szívet melengető színházi élmény, amely generációkat köt össze. Könnyed, elegáns és szórakoztató – egy valódi operettcsemege.
A dráma a szerző egyik novellája nyomán készült, címe Elem. Egy idős házaspár hétköznapjaiba pillantunk bele: mindennapos, sokszor mulatságos zsörtölődéseikbe, fel-felbukkanó emlékképeikbe, a fiatalság fájdalmas elvesztésébe, a fenyegető, rájuk ereszkedő halál közeledésébe, az elmúlás abszurd, felfoghatatlan tényébe…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
