J. Racine: Atália
Hogyan uralkodik egyik ember a másikon s miért, tragédia az is, ha ezt elviseljük s az is, ha képtelenek vagyunk elviselni - ez volt eddig a költő minden színdarabjának alapgondolata. A hosszú hallgatás után írt utolsó két darab azonban lényegesen elüt az előbbiektől. Az Eszterben a király idején észbe kap és megjavul, az Atáliában a nép fellázad, elpusztítja a királynőt és híveit. Nyelvének ereje is az egyszerűségében rejlik: szókincse nem bő, de választékos. Drámáit páros rímű alexandrinusokban írta.

















