Dobozolgatunk?! Fábri Zoltán ezen filmjét nem jegyzik a kétségtelenül látványos rendezői életmű legjobbjai között. Pedig hát… De ne szaladjunk előre! Fél évszázada másként festett a világ, talán még a Föld is másként forgott, s a korabeli ítészek mindenképpen szatírát próbáltak belelátni az Örkény István forgatókönyve/kisregénye/drámája alapján forgatott filmbe. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2022. február 14. hétfő, 19:00
De mi van akkor, ha groteszk meseként próbáljuk értelmezni? Hiszen maga Fábri is „huszadik századi mesének” titulálja művét. Mindenképp érdemes megnézni/újranézni.
Az Isten hozta, őrnagy úr! igen hangos némafilm. A szereplőknek be nem áll a szájuk, a tücskök ciripelnek, a kutyák ugatnak, a rezesbanda zajong, a margóvágó döndül - és ehhez jön még a narrátor (Darvas Iván) hangja. Ja, és Mihály András némafilm burleszket idéző filmzenéje. És itt van a karikírozott színészi játék. Sinkovits és Latinovits eszeveszetten jók. De a többiek is. Fábri úgy használja a mozgást, a gesztusokat, a jelmezeket, kellékeket, sőt a színeket és a teret is, mintha egy naiv, de mégis rafinált némafilmben közlekednénk. Groteszk. Ha ilyen nézőpontból közelítjük a filmet, valamelyest elveszíti jelentőségét a valahol dúló háború. Hiszen miféle furcsa mágia szerint képzelhetjük, hogy a faluban zajló történések a fronton éreztetnék hatásukat? Mint ahogy kérdésessé válik Tóték mártíromsága is. Mert hát az őrnagy által Tóték fontosabbá válnak a saját közösségükben, rájuk irányul a figyelem. Meg aztán ennek révén egy közepesen magas morális piedesztálra is felkapaszkodhatnak. Aki szatírát keres, egyben a bűnöst, a rosszat is keresi. Talán a háború lenne az? De mi van akkor, ha történetünk jóravaló hősei saját magukat taszigálják egy olyan helyzetbe, amelynek nincs szelíd kiútja? Tudja a fene. De ha végignézünk 21. századi önmagunkon, talán ez az értelmezés sem abszurd. Na, ennyit az önmagát felfaló kígyó után maradó kígyónyi űrről.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
házigazda: Ráduly György
rendező: Fábri Zoltán
Otto Hahn német kémikus éppen a Nobel-díj átvételére készül 1946-ban Stockholmban. Pár órával a ceremónia előtt szállodai lakosztályába betoppan Lise Meitner osztrák-svéd fizikus. Nyolc éve nem látták egymást. Akkor menekült a tudós nő zsidó származása miatt Svédországba. Előtte harminc évig a legközelebbi munkatársak és a legbizalmasabb barátok voltak Berlinben. Az atommaghasadás felfedezése fűződik a nevükhöz. Csakhogy a Nobel-díjat ezért az eredményért 1944-ben Hahnnak ítélték oda...
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt irodalmi klasszikusokat. Nagyszerű arányérzékkel teszi követhetővé a cselekményt a tánc nyelvén. Klasszikus alapokra épülő kortárs koreográfiája különleges és látványos, szakmailag magas színvonalú, mégis befogadható és közönségbarát.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
