A napsütötte őszi erdőt felkavarta a szél. Egy helikopter-falevélen gesztenye-kislány utazott magasban. Fel akarta fedezni a világot. Lassan, óvatosan ereszkedett lefelé. Éppen ott pottyant le, ahol egy sün turkált a tarka levelek között." - veszi kezdetét a mese a gesztenye-kislányról Tipptoppról, aki szeretné megosztani élményeit valakivel, aki olyan mint Ő. több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2026. január 24. szombat, 11:00
Kippkopp és Tipptopp
0-6 éves korig
20 perc
Írta: MARÉK Veronika
Zene: montázs
Jelmez, Díszlet: GYŐRI Gabi
Dramaturg: CSEPI Alexandra
Koreográfus: VELEKEI László Harangozó-díjas
Mesélő hang: GERBERT Judit
"A napsütötte őszi erdőt felkavarta a szél. Egy helikopter-falevélen gesztenye-kislány utazott magasban. Fel akarta fedezni a világot. Lassan, óvatosan ereszkedett lefelé.
Éppen ott pottyant le, ahol egy sün turkált a tarka levelek között." - veszi kezdetét a mese a gesztenye-kislányról Tipptoppról, aki szeretné megosztani élményeit valakivel, aki olyan mint Ő. Számos kis erdei állattal találkozik szembe, míg rá nem talál igaz társára: Kippkoppra a gesztenyefiúra.
Marék Veronika kedves kis hősei arra tanítanak minket, hogy ne akarjunk másnak látszani, csak azért, hogy befogadjanak minket olyanok, akikkel nincsen semmi közös bennünk. Merjünk önmagunk lenni, merjünk azok lenni, akik vagyunk!
Mindenki értékes és mindenkinek van valahol egy társa, aki olyan mint Ő.
Mindnyájan függők vagyunk – legyen az társ, pénz, szerencsejáték vagy épp valamilyen káros szenvedély. Szücs Zoltán saját élményein keresztül mutatja meg a pusztító függőség hatásait, de nem szomorú önvallomást ír: nevetéssel oldja a fájdalmat, és velünk is megláttatja gyarlóságainkat.
,,Majd én megcsinálom.” „Nem gond, belefér.” „Á, megy ez segítség nélkül is.” „Szóra sem érdemes.” – jó szándékból indulunk, aztán valahol észrevétlenül félremegy a dolog. A belső monológ pedig elkezd egyre inkább így hangzani: „Észre sem veszik, hogy ezt is megcsináltam. Ráadásul egymagam!” Kiderül, hogy csak elkelt volna a segítség, vagy legalább egy köszönöm. Mert a jótett helyébe vártunk ám valamit, csak épp nem mondtuk ki. És itt jön a nagy kérdés: áldozatot hoztunk, vagy szépen, csendben feláldoztuk önmagunkat?
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
