Elemi erők, szilaj ritmusok, pajkos játékosság és sodró vágyak, a Margitszigeti Színház különleges koncertjén, ahol szimfonikus zenekar és kórus kíséretében felcsendül Carl Orff legismertebb remekműve, a Carmina Burana.
Carl Orff: CATULLI CARMINA / CARMINA BURANA
Esőnap: június 18.
Amikor felhangzik a „O Fortuna” ősi kiáltása, a közönség azonnal tudni fogja: kivételes estére érkezett!
Elemi erők, szilaj ritmusok, pajkos játékosság és sodró vágyak, a Margitszigeti Színház különleges koncertjén, ahol szimfonikus zenekar és kórus kíséretében felcsendül Carl Orff legismertebb remekműve, a Carmina Burana. A koncert különlegességét tovább fokozza, hogy felcsendül a korszakos német zeneszerző ritkán játszott, ám annál izgalmasabb műve, a Catulli Carmina is – olyan zenei csemege, amely máshol szinte soha nem hallható.
Orff fiatalkori, impresszionista ihletésű kompozíciói után egyre inkább a ritmus varázsa, a pulzáló ismétlődések ereje és az antik szövegek költőisége felé fordult. Ennek a művészi korszaknak egyik csúcspontja a Carmina Burana, amely latin és ófelnémet diákdalokra épül, a tavasz, a bor és a szerelem ünnepeként. Ősbemutatóját 1937. június 8-án tartották Frankfurtban, és a mű azóta meghódította a világ koncerttermeit.
A sorozat második darabja, a Catulli Carmina, még merészebb és elementárisabb, mint a Carmina Burana. A zenekar szinte kizárólag ütőhangszerekből áll, a kórus hangzása pedig még érzékibb, még szenvedélyesebb. Orff az ókori római költő, Catullus verseit saját szövegeivel ötvözve teremtett különleges világot. Bár a darab eredetileg színpadi műnek készült, ma többnyire koncert formában adják elő.
A Catulli Carmina a szerelmes ifjú, Catullus történetét meséli el, aki szenvedélyesen beleszeret a hűtlen Lesbiába. A kantátába válogatott versek végigvezetik a hallgatót a kapcsolat gyönyörű és fájdalmas állomásain. A tenor és szoprán szólisták Catullust és Lesbiát személyesítik meg; a mű szövegének nagy része a költő fennmaradt verseire épül, lazán kapcsolódva Catullus és Clodia valódi, viharos viszonyához.
Az európai zenetörténet két ikonikus alkotása találkozik ezen a nyárestén – ritka alkalom, amikor Orff teljes művészi világába pillanthatunk be.
Közreműködnek:
Miklósa Erika (koloratúrszoprán)
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas
Ninh Đức Hoàng Long (tenor)
Nagy Gyula (bariton)
ELTE Bartók Béla Énekkar és Egyetemi Koncertzenekar
Karmester:
Kovács László
Liszt Ferenc-díjas, kiváló művész
ELTE Bartók Béla Énekkar és Egyetemi Koncertzenekar
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara és Egyetemi Koncertzenekarát jelenlegi és egykori egyetemi hallgatók, valamint oktatók alkotják. Művészeti vezetője Kovács László karmester, Liszt-díjas, kiváló művész. Az együttes repertoárján szerepelnek barokk, klasszikus, romantikus és kortárs művek, a cappella kórusművek, oratóriumok, versenyművek, szimfóniák, mindemellett szívesen kalandozik a könnyűzene és a komolyzene határterületeire is. Az ELTE zenei együttesei több alkalommal közreműködtek a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, a Tiszazugi Zenei Fesztiválon, rendszeres közreműködői a Tihanyi Bencés Apátság koncertsorozatának. Az Egyetemi Koncertzenekar évről évre hangversenyeket adott a Liszt Ferenc Kamarazenekarral és Rolla Jánossal közösen a Mester és Tanítványa elnevezésű esteken. A Bartók Béla Énekkart korábban a MüPa-ban is hallhatta a közönség, ahol Eötvös Péter vezényletével Ives grandiózus művében, a IV. szimfóniában működött közre a Concerto Budapest hangversenyén, októberben pedig a MÁV Szimfonikus Zenekarral együttműködve Karl Jenkins Reuqiemjét énekelte a Zeneakadémián. Legutóbbi külföldi vendégszereplése alkalmával önálló koncertet adott a berlini Luisenkircheben, és egy nagyszabású hangversenyen szerepelt a Philharmonie Berlinben. A teljes együttes a Zeneakadémia Nagytermében az elmúlt évek során Rossini Stabat materét, a Verdi Requiemet, Mendelssohn Éliás című oratóriumát, Orff Carmina Buranaját, kortárs magyar műként Kovács Zoltán Requiemjét és Credoját, 2024 júniusában Brahms Német requiemjét, legutóbb pedig népszerű operakórusok válogatását adta elő nagy sikerrel, teltházas közönség előtt.
Kovács László karmester, művészeti vezető
Kovács László a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett diplomát, majd tanulmányait Jurij Szimonovnál folytatta a moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban és a Nagyszínházban. Huszonkét évesen debütált a Magyar Állami Operaházban, melynek 1984-ig tagja volt. 1981 és 2007 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, 1984-től 30 éven keresztül a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és zeneigazgatója. Több rangos, nemzetközi karmesterverseny zsűrijében vállalt szerepet. 2001 óta két alkalommal tartott mesterkurzust a párizsi Conservatoire (CNSMD) karmester tanszakán. A Magyar Televízió négy operafilmet készített vezényletével. 1998 és 2008 között Marton Éva dal- és áriakoncertjeinek állandó kísérője, de zongoraszólistaként is fellépett többek között a Budapesti Fesztiválzenekarral és a Moszkvai Filharmonikus Zenekarral. 1998-tól a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere, 2004–2008 között első karmestere volt, 2009-től jelenleg is az Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészeti Együttesének igazgatója. 2015-2022. között a Debreceni Kodály Filharmónia vezető karmestere volt.
Több mint 50 CD-t és több száz rádiófelvételt készített. Koncertezett Európa 21 országában, Ázsiában, Amerikában és a Közel-Keleten is.
Kiemelkedő művészi teljesítményét számos kitüntetéssel jutalmazták: elnyerte a Doráti Antal által alapított Ferencsik János Emlékdíjat és a Royal Philharmonic Orchestra meghívására egy hónapot töltött Londonban (1985); továbbá Liszt Ferenc-díjat (1989), Bartók–Pásztory díjat (1993), Pro Urbe Miskolc díjat (1996), a Magyar Rádió eMeRTon díját az év legjobb produkciójáért (1998), a Miskolci Múzsadíjat (2004), a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze kitüntetést (2007), a Pro Urbe Kunszentmárton díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét (2013), valamint Magyarország Kiváló Művésze kitüntetést (2017) kapta meg munkásságáért.
Miklósa Erika, koloratúrszoprán operaénekesnő
Tanulmányai:
Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola konzervatóriuma, Szeged;
Academy of Vocal Arts;
Milánói Scala ösztöndíjasa
Az énekléssel kedvtelésből kezdett foglalkozni, és saját magának okozta a legnagyobb megdöbbenést, hogy alig három év elteltével, 19 évesen, – minden idők legfiatalabbjaként – szerződtették a Magyar Állami Operaházba. Talán éppen ezért szakította meg karrierjét 1996-ban, hiányérzete volt, tanulni vágyott. Előbb Philadelphiában, azután Milánóban képezte magát ösztöndíjasként. 1999-ig operaházunk tagja, ahol a szoprán szerepek egész sorát (Lucia, Gilda, Constanze, Norina, Oscar, Adél) énekelte, de nem találta helyét, így ismét útnak indult. Mozart Varázsfuvolájának Éj királynőjeként többször körbeutazta a bolygót. Világhírnévre tett szert, nemzetközi meghívásokkal és háromszáz előadással a háta mögött a legkeresettebb művész ebben a szerepben.
Elismerései:
Pro Opera Lyrica - Az év operaénekese Magyarországon (1993);
Nemzetközi Mozart Énekverseny: első helyezett;
Európai Kultúra díj a külföldi Éj királynőiért, Zürich;
Köztársasági Érdemrend, Kiskereszt;
Liszt Ferenc-díj
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
