9
A mizantróp
Ki ez a mizantróp? Miért vívja elkeseredett szélmalomharcát a hazugság, képmutatás, korrupció ellen, ha ő maga is tudja, hogy a világ rohad, és a rothadtság nem orvosolható?
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2010. május 15. szombat, 19:00
A mizantróp
Nem értik Alceste-et. „Mindenki azt kérdi: bohóc ez – vagy beteg?” Barátja, Philinte folytonos dührohamai miatt orvoshoz küldi.
Szerelme, Célimene szerint nem úgy szeret, ahogy szeretni kell. A szerelmes Éliante azt mondja róla:
„Igen különc és fura,
és mégis rendkívüli figura:
abban, ahogyan mindent kihegyez,
van valami nemes és hősies,
valami olyan ritka tisztaság,
amit már alig ismer a világ.”
Ki ez a mizantróp? Miért vívja elkeseredett szélmalomharcát a hazugság, képmutatás, korrupció ellen, ha ő maga is tudja, hogy a világ rohad, és a rothadtság nem orvosolható?
Rousseau azt állítja, Alceste előfutára a francia klasszicizmusnak: egy álca nélküli, igaz ember egy olyan társadalomban, ahol mindenki álarcot visel – a természetes lét előhírnöke. Szerinte „A mizantróp” a tiszta, s ezért meg nem értett egyéniség tragédiája a romlott társadalomban.
Ajánlatunk
Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...
Arthur Miller mély emberismerettel és zseniális lélekrajzzal megalkotott drámájában a hétköznapok eseménytelenségét és kilátástalanságát átszínezi a humor és az emberszeretet költészetének ragyogása.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!