Judit meg akarja ismerni a vár titkait, ami szimbolikus jelentést hordoz: valójában a Kékszakállú lelke titkainak feltárásáról van szó, az általános férfilélek legmélyebb zugainak titkairól. A herceg tudja, hogy mindez tragédiához vezethet, ezért folyamatosan kéri Juditot, hogy álljon el az „ajtók” nyitogatásától, mert az mindkettőjük számára a remélt boldogság helyett az örök magányt hozza el.
Rendező: Toronykőy Attila
A kékszakállú herceg vára Bartók Béla egyfelvonásos és egyetlen operája. Szövegkönyvét Balázs Béla írta – amit Kodálynak is felajánlott megzenésítésre. A műben Kékszakállú egy magyar népballada hőseként jelenik meg, amit hangsúlyoz Bartók akkoriban feléledt érdeklődése a magyar népzene iránt.
Az operát Bartók 1911-ben komponálta, de bemutatását előadhatatlanságra hivatkozva elutasították, így csak hét évvel később, 1918-ban volt a premierje a budapesti Operaházban. A vegyes fogadtatást követően az opera csak az 1938-as felújításon ért el átütő sikert.
A darabnak két főszereplője van: a Kékszakállú herceg (bariton vagy basszus: Tarnai Dávid) és Judit, az új felesége (szoprán vagy mezzoszoprán: Töreky Katalin).
A mese szerint Judit meg akarja ismerni a vár titkait, ami szimbolikus jelentést hordoz: valójában a Kékszakállú lelke titkainak feltárásáról van szó, az általános férfilélek legmélyebb zugainak titkairól. A herceg tudja, hogy mindez tragédiához vezethet, ezért folyamatosan kéri Juditot, hogy álljon el az „ajtók” nyitogatásától, mert az mindkettőjük számára a remélt boldogság helyett az örök magányt hozza el.
A Kékszakállú márciusi előadása a Nádor teremben különleges zenei élményt tartogat: a két szereplő drámája szinte kézzel fogható közelségbe kerülhet– csupán egy zongorával (Tarnai Nóra) kísérve. A főszereplő jelmezeinek rétegei – ahogy az ajtók kinyílnak, s egyre több titokra fény derül – hullnak le egymás után. Végül csak a csupasz valóság marad – Toronykőy Attila drámai rendezésében.
A művet ismerteti dr. Retkes Attila zenetörténész.
Közreműködnek:
Töreky Katalin operaénekes énektanulmányait szülővárosában, Gyulán kezdte Rálik Szilvia növendékeként, majd Szegedre került, ahol két évet töltött el a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriumában – ezzel párhuzamosan a Szegedi Nemzeti Színház színpadán.
Húszévesen nyert felvételt a Magyar Állami Operaház Énekkarába, ahol kezdetben címzetes magánénekesnőként, mára pedig már a szoprán szólam vezetőjeként tevékenykedik.
Spinto hangtípusának köszönhetően a szoprán-fachra jellemző szerepkörök széles skálájában volt módja megmutatkozni: repertoire-ján megtalálhatóak Donizetti könnyed hősnőitől kezdve (Norina, Adina), Puccini-szerepeken át (Angelica nővér, Mimi, Tosca), Verdi-hősnők mellett (Aida, Leonóra) egészen drámai tónusú szerepek is (Szilágyi Erzsébet, Santuzza és a Kékszakállú Juditja.)
Legemlékezetesebb szerepei mégis azok, melyeket a Magyar Állami Operaház felkérésére énekelhetett: egyebek mellett ilyen például Goldmark-Sába királynőjének Astarothja, akit módja volt nem csupán a Margitszigeti Szabadtéri Színpad premierjén és az Erkel Színházban alakítani – de az Operaház egyik turnéján még Izraelben is vendégszerepelhetett vele.
Művészi munkássága mellett olyan operaénekeseknél képezte és képzi magát folyamatosan, mint Misura Zsuzsa, Temesi Mária és jelenlegi énekmestere: Bazsinka Zsuzsanna.
Tarnai Dávid énektanulmányait Budapesten, Szegeden és Pécsett végezte, mesterei Andrejcsik István, Fekete Mária, Lugosi Melinda, Németh Gábor, Szüle Tamás, illetve Temesi Mária voltak.
Tanulmányai mellett és azok után többek között Marton Éva, Jevgenyij Nyesztyerenko, Irena Sylia, Korondi György, Tokody Ilona, Bátori Éva mesterkurzusain képezte tovább magát.
Több versenyen és pályamunkán teljesített eredményesen: 2005-ben az Országos Konzervatóriumok közötti énekverseny 2. helyezettje 2017-ben a Iuventus Canti nemzetközi énekverseny különdíjasa, 2018-ban a Szecsődi-Réti énekverseny 2. helyezettje.
2012-ben a kolozsvári Viva Vox Operafesztiválon a Kékszakállú vára a legjobb előadás díját nyerte el.
2012-ben a Szegedi Nemzeti Színház, 2013-tól a Magyar Állami Operaház tagja.
Számos szerepben láthatta időről időre a közönség, pl. Uberto az Úrhatnám szolgálójából, Mozart operákból Colas, Bartolo, Masetto karakterét formálta meg. Szívesen énekel Verdi, Donizetti, Puccini szerepeket is (Don Alfonso, Belcore, Don Pasquale Sparafucile, Puccini, Colline) illetve természetesen Bartók és Kacsóh, Kodály művekben (Kékszakállú, János vitéz Bagója és Strázsamestere, a Háry János Marci bácsija). Az elmúlt években az Operaház színpadán Ránki Pomádé király új ruhájában (Nyársatnyelt Tóbiásként) és az István, a királyban (Pázmányként) volt látható.
Tarnai Nóra zongoraművész diplomáit a budapesti és a grazi zeneakadémián szerezte, mesterei Ábrahám Mariann, Hargitai Imre és Krause Annamária voltak. Emellett többek között Kocsis Zoltán, Rados Ferenc, Jandó Jenő, Rév Lívia mesterkurzusain képezte tovább magát. Számos verseny helyezettje, tanári különdíjak birtokosa. 2025 januárjában az Opera Dalmaratonján elnyerte a legjobb korrepetítornak járó különdíjat.
Szólistaként és zongorakísérőként koncertezett itthon, Európában, Kínában egyaránt. Tanított a Miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakgimnáziumban, illetve több, mint 10 évig kántora és kulturális szervezője volt az ország legnagyobb unitárius gyülekezetének. Növendékei számos hazai és nemzetközi verseny nyertesei (legutóbb Virtuózok döntős, és nemzetközi verseny nyertes Liu Yinuo Szofi), illetve felvételt nyertek hazai és külföldi zeneművészeti egyetemekre. Többen zenei pályán immár kollégái itthon és külföldön.
Toronykőy Attila Szegeden született 1969-ben. 1991-ben került a Szegedi Nemzeti Színházhoz, ahol az operatagozaton először segédrendező, majd rendező lett. Olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Békés András, Galgóczy Judit, Kovalik Balázs, Kerényi Mikós Gábor, Nagy Viktor, Szikora János és Zsótér Sándor. Első önálló rendezése a Figaro lakodalma volt, melyet Szeged után Debrecenben is bemutattak. Jelentősebb munkái: Titkos házasság, Szerelmi bájital, Háry János, A varázsfuvola, A windsori víg nők, Az aranykoporsó (Vántus), Traviata, A végzet hatalma. Több előadás díszletét is ő tervezte.
2009-ben Marton Éva felkérésére megrendezte a Zeneakadémia operaszakos hallgatóinak vizsgaelőadását. Ugyancsak ebben az évben debütált az Operaházban, ahol Ránki György Pomádé király új ruhája című gyermekelőadást állította színpadra. Sopronban és Veszprémben megrendezte Rossini Bruschino úr című operáját. A Szegedi Nemzeti Színházban két gyermekelőadást (A palacsintás király, Mr. A, avagy a Hang-villa titka) követően megrendezte Rossini Hamupipőke, Marco Tutino A gyertyák csonkig égnek (mellyel az Armel Operaverseny keretében Avignonban is bemutatkozott), illetve Verdi A trubadúr című operáját. Az Operaházban színpadra állította a Parázsfuvolácskát, illetve Haydn Élet a holdon című operáját. Emellett rendezőként jegyzi az Operaház épületének bemutatására készült Operatúra Papagenóval című produkciót. A Müpa felkérésére több beavató opera-előadást rendezett: Weber A bűvös vadász, Dvořák Ruszalka, Mozart A varázsfuvola című operájából.
2024-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
(forrás: opera.hu)
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
