A hattyú
A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos.
A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. április 28. hétfő, 19:00
Molnár Ferenc: A hattyú
A hattyú mesterkomédia: bravúros humorú, szellemesen éleslátó, pestiesen gúnyos. Egy trónfosztott dinasztia feje, Beatrix, tűzön-vízen keresztül próbálja visszajuttatni családját a hatalomba. Ehhez egyetlen eszköz van a kezében: féltve őrzött lánya, Alexandra. Őt kell hozzáadni Albert herceghez, a Monarchia trónörököséhez. Albert azonban nem érdeklődik, és Beatrix okos asszonyként pontosan tudja: a férfi figyelmét egy nőre igazán csak egy másik férfi figyelme tudja felhívni.
“A sikernek a legközepébe talált bele Molnár Ferenc. Ilyen biztos kézzel darabot írni csak ő tud ma. Élet és mégis mese. Molnár Ferenc valamit hozzátesz az élethez, amely ezzel könnyebb lesz. Hagyjuk magunkat vinni a színes fátyolokon, amelyek elkeringőznek velünk, aztán elragadnak, hogy egy pillanatra elfogy a levegőnk is, de mindjárt megtréfálnak utána, szép, szerelmes egekbe emelnek és barátságosan lepottyantanak a völgybe, amely jó puha mohával van kikövezve, hogy elég legyen az ijedtség, de - jaj - meg ne üssük magunkat. Tehát: mese a hattyúról, aki itt egy hercegkisasszony és a szerelmes fiúról, aki nevelő. És mese a hattyúról, akinek a szárazon elvész a varázsa, és kiderül rokonsága a libával.”
(Losonczy Zoltán: A hattyú vígszínházi ősbemutatójáról, 1921)
A Danubia évadának egyik legkiemelkedőbb koncertjén Händel, Mozart, Csajkovszkij legszebb zenéi mellett Frank Sinatra karácsonyi dallamai segítenek átéreznünk az ünnep valódi fényét.
Egy évszázaddal ezelőtt a világ először találkozott ezzel a figyelemre méltó színpadi opusszal – egy olyan művel, amely hamar a 20. századi zenei újítás egyik megkerülhetetlen darabjává vált. Az 1926-ban bemutatott daljáték mérföldköve a magyar zenetörténetnek: komponistája, Kodály Zoltán azon törekvését teljesítette be, hogy az ősi időkből származó magyar népdal a klasszikus zenével azonos helyre kerülhessen ugyancsak ekvivalens értékei okán, tehát a nemzet Operaházának színpadára.
A balett cselekményét az angol romantikus költőnemzedék óriása, Lord Byron 1814-es híres verse, A kalóz inspirálta.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!