Múzeum, kiállítás

A 60 perces angol nyelvű túrák mindennap háromszor (13:30, 15:00, 16:30) indulnak. Időszakosan olasz, francia, spanyol, német, görög és magyar nyelvű túrák is elérhetőek. Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.

Ajtón túl - Szőnyi István rejtett világa finisszázs - kurátori tárlatvezetés A Vigadó Galériában megvalósult nagyszabású Szőnyi István életmű kiállítás zárásaként Dankó Dalma, a zebegényi emlékmúzeum vezetője tart tárlatvezetést.

A Vígszínház kulisszái megnyílnak a publikum előtt!

Egy vezetett alkalmon nemcsak azt tudhatjuk meg, mire használták a hímzett törölközőket, a sulykolót vagy a mángorlót, hanem azt is, milyen társadalmi normák, női szerepek, tabuk és rítusok kapcsolódtak a tisztasághoz. Szó esik a szappanfőzés veszélyes, mégis nélkülözhetetlen gyakorlatáról, a piszok és a tisztátalanság határairól, valamint arról is, hogyan váltak egyes használati tárgyak szerelmi ajándékká.

A Tulipán & zsálya – Kertek, korok, népművészet című kiállítás tárlatvezetéssel válik igazán átélhetővé. A vezetett bejárás során nem csupán tárgyakat látunk, hanem összefüggéseket értünk meg: hogyan formálta a természethez fűződő viszonyunk a magyar népművészet motívumkincsét, és miként él tovább mindez a hímzéseken, bútorokon, viseleteken és kerámiákon.

A budapesti Néprajzi Múzeum a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézménye. Gyűjteményében a közel 225 ezer néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei és filmfelvételeket őriz. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékein kívül itt található a térség legnagyobb, távoli kontinensek népeinek kultúráját reprezentáló etnográfiai anyaga is.

Hogyan mutatkozik meg a rituális szépség? Mit jelent szépnek lenni egy amazóniai őslakos közösség ünnepein? Hogyan jelenik meg a test díszítésében és az ünnepek forgatagában a mebengokre (kajapó) indiánok világképe, mitológiája, közösségi identitása? Hogyan örökíti meg fényképein mindezt egy kulturális antropológus, aki fél évszázada kutat közöttük? A budapesti Néprajzi Múzeum új kiállítása egy különleges fotógyűjtemény segítségével válaszol a fenti kérdésekre.

A 2026-os Múzeumok Éjszakáján a budapesti Néprajzi Múzeum egyszerre változik koncerthelyszínné, táncházzá, alkotóműhellyé és világkörüli kulturális kalandtúrává. A programok a dél-amerikai indián testfestéstől a japán mangán és az afrikai maszkokon át a görög körtáncokig, a cigányzene ritmusaitól a magyar pásztorhagyományokig vezetnek – mindezt úgy, hogy közben a látogatók nemcsak nézői, hanem résztvevői is lehetnek az élményeknek.

A Zsolnay, a holicsi, a hollóházi, a Fischer és a köznépi kerámiák sosem látott válogatása találkozik a Néprajzi Múzeum kiállítóterében, hogy a hazai keménycserépgyártás csaknem kétszáz éves történetén keresztül meséljen a magyar ízlésről, identitásról és a mindennapok alakulásáról.

A kiállítás a kortárs japán mangák (képregények) perspektívájából közelít Kacusika Hokuszai (1760–1849) ukijo-e mester Hokuszai Manga című, több ezer rajzból álló, rendkívüli hatású rajzgyűjteményéhez. A tárlat nem azt kívánja igazolni, hogy Hokuszai a mai értelemben vett manga „feltalálója” lett volna, hanem azt vizsgálja, miként alakult és változott a „manga” fogalma, használata és jelentése az elmúlt kétszáz év során.

English language tour with a mini concert