
A Rákosi korban az irodalomnak is a párt irányelveit kellett követnie. Sok jelentős író és költő hallgatott el évekre, kizárólag a műfordításnak szentelve tehetségét és idejét. A színdarab 1955-ben játszódik Budapesten a Belügyminisztériumban illetve a Gong presszóban, ami Weöres Sándor, Kálnoky László, Szabó Lőrinc és Domokos Mátyás egyik törzshelye volt.
Barnabé Leroux mániákusan precíz könyvelő. A panaszlevelek specialistája. Felesége halála óta magányosan él, csak ritkán látja fiát, Benoit-t, aki légiutaskísérő. Barnabé-ból hiányzik az empátia. Egyetlen igazi kapcsolata van a külvilággal: hetente egyszer pszichoterapeutához jár. Szabálykövető, semmit sem bíz a véletlenre. Aztán egyik nap észreveszi, hogy a joghurtja eltűnt a hűtőjéből. Pedig biztos benne, hogy előző nap még ott volt a joghurt! Mert ő a napok sorrendjébe állítja a joghurtokat a hűtőben. Péntekre esik az új-zélandi kivis, és az nincs a helyén. Hirtelen minden felborul körülötte… A helyzet persze aggasztja fiát, a terapeutával közösen azt hiszik, a férfi kezd leépülni. Barnabé Leroux amúgy csak elsőre tűnik elviselhetetlennek. Joghurtos története abszurditásával együtt nagyon is megindító.
Marius von Mayenburg kortárs német rendező-drámaíró 2010-ben írt műve először kerül Magyarországon bemutatásra.
A történet főhőse – írja Örkény – özvegy Orbán Béláné, az ő véget nem érő vitájával, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedésével. És mindenkivel, aki körülveszi. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra.
Az előadást Martin Miller 2013-ban íródott és 2019 áprilisában magyarul is kiadott könyve: A tehetséges gyermek igazi drámája - Alice Miller tragédiája ihlette, valamint Alice Miller írásai.
Adott egy világ, amelybe beletartoztunk, minden rezdülésünkkel, idegszálunkkal kötődtünk hozzá, biztos igazodási pont volt, és egyszer csak eltűnik a föld a talpunk alól. Hogyan lehet tovább élni?
2019-et írunk, Európát és benne Magyarországot az izlandi és olaszországi vulkánok heves aktivitása nyomán bekövetkező globális lehűlés keríti hatalmába. A lassanként beköszönő vulkáni tél felforgat mindent: nemcsak az ország gazdaságát és a társadalmi helyzetet, de az emberi viszonyokat, kapcsolatokat is. A válságban minden átértékelődik és mindenki megmérettetik: megerősödik vagy elbukik.
A Ki ölte meg az apámat egy intim történet, mégis a politikai környezet és a társadalmi felelősség kérdése áll a középpontban. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy ötvözze a bábszínházat a kortárs tánccal, a szövegkórust a politikai kiáltvánnyal és az alkotók személyes vallomásaival.
Idén is megrendezzük a Weöres-versjátékot, ezúttal Weöres Sándor és kortárs költők verseinek feldolgozását állíthatják színpadra az általános iskolai csoportok.
A Harcosok klubja szerzőjének, színpadra eddig még sosem adaptált, újabb horror-szatírája. A Túlélő főhőse egy zuhanó repülőgép pilótafülkéjében meséli el történetét a fekete doboznak...
A Narratíva kollektíva színházi projektje Csehov legtalányosabb művét ütközteti jelenünkkel.
AZ ELŐADÁS SZÖVEGE A VÉSZKORSZAK ALATT ELHURCOLTAK VISSZAEMLÉKEZÉSEIBŐL ÁLL ÖSSZE, ÉS TELJES SÖTÉTBEN JÁTSSZÁK.
Egy megkötözött, Minion-maszkos alak ül Az osztály vesztese felirat alatt. Fotóját az ismeretlen tettes az 5. A osztály Facebook-oldalán teszi mindenki számára elérhetővé. Nem lehet tudni, hogy ki készítette és posztolta a képet, sem azt, hogy ki van a fotón. Az 5. A-ból bárki lehet a tettes. És az áldozat is.
Húsba vágóan aktuális, groteszk társadalmi szatíra – középpontjában a menekültkérdéssel.
Három marosvásárhelyi színész jutalomjátéka
A Gyulai Várszínház előadása
Az M1M Akciócsoport playback improvizációs színházi előadása
színházterem
BEMUTATÓ
időtartam: 45 perc
korosztály: 4+
A Nézőművészeti Kft. Dániel András írásai alapján készült előadása kintről és bentről, együttről és különről, gombócevésről és a helyes
kanyarodásról – nem csak felnőtteknek.
Egy kísérletnek gondolom a Janovics-előadást, mivel ott kezdődik majd, ahol a Barbárok befejeződött. Akár egy sorozat második része, egy láncszem vagy inkább egy kereszteződés. Ahogy a Barbárok, úgy a Janovics sem életrajzi előadás, igyekszik minél távolabb kerülni a színház kereteitől, de a Barbároktól eltérően most az volt a célunk, hogy a főszereplő életének legjelentősebb időszakát meséljük el, Janovics féle „új formában".
Ifj. Vidnyánszky Attila – az előadás rendezője
Marie Jones 1996-ban íródott díjnyertes sikerdarabja, egy hollywoodi filmforgatás kulisszái mögé kalauzol minket egy írországi kisvárosba, Kerrybe.
Diana Dobreva eposzba illő világában a legendás bálna az a megmagyarázhatatlan „valami“, amellyel mi, emberek, együtt élünk: az időtől való félelem, az örökkévaló utáni vágy és az abszolútum keresése egy olyan világban, ahol az ember fölé Isten tekintete tornyosul.
A barátságról szól ez a történet.
FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
Hámori Gabriella és Csuja Imre estje.
Szórakoztató és érzelmes történet, avagy ötven után is van élet.
A Rózsavölgyi Szalon előadása.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!